2014. május 20., kedd

2.fejezet

Nigar asszony hangjára ébredtem másnap.
-Lányok ébresztő,a fürdőbe megyünk,aztán felöltöztök,mert a hercegek jönnek ma estére választani.Egy-kettő szedjétek a lábatokat.
Alise-el gyorsan felvettük a törülközőnket és Nigar után mentünk a fürdőbe.Fél úton lehettünk mikor az egyik aga elordította magát.
-Elöljáró Hürrem Sultana érkezik,utat!
Nigar mutatta,hogy álljunk félre és hajtsuk le a fejünket.Ha jól emlékeztem,tegnap Nigar Hürremről beszélt mint a Szultán feleségéről.Megnéztem és megállapítottam,hogy nagyon szép nő,de valószínüleg nem túl barátságos,sőt inkább hatalom éhes.Jóba akarok lenni vele az biztos,mert abból bajom nem származhat.Mikor elment megindultunk a fürdő felé.Bementünk,hamar lefürödtünk,aztán Nigar asszony hozott ruhákat,amik közül választhattunk,melyikbe megyünk a hercegek elé.Ezzel hamar végeztünk,visszamentünk a lak részünkbe és vártuk a hercegeket.Sokat beszélgettem Alise-el és megtudtam,őt is a kegyetlen tatárok rabolták el.
-Hallottál arról,hogy az egyik hercegnek már van olyan kedvence aki várandós?kérdezte Alise.
-Nem,melyik az?kérdeztem,de csak remélni tudtam,hogy nem Mehmet az.
-Hürrem Sultana fia Mehmet.mondta.Egy világ omlott bennem össze.Ha a kedvence várandós akkor egy másik nőbe úgyse fog beleszeretni...Mondjuk belém.
-De még csak pár napja jelentették be,nagyon friss a dolog.mondta és tudtam,hogy bíztatásnak szánta,ugyanis elmondtam neki,hogy mennyire szeretnék Mehmet-hez kerülni.
-Nem akartalak ezzel megbántani,és ha ezt tettem nagyon sajnálom.
-Semmi baj Alise.Jobb előbb megtudni mint soha,nem igaz?
-Hát igen.Kiváncsi vagyok engem vagy téged kiválaszt-e valaki.Az emeleten lakó lányok azt mondták,hogy Mehmet és Bejazit a leghelyesebb,de én hiszem ha látom.
-Mindkettő Hürrem Sultan gyereke?
-Igen.Összesen öt gyereke van.Mehmet aki most tölti a 19 életévét,Mihrimah aki 18 éves és Rüstem pasa felesége,Selim 18 éves,Bejazit pedig 17 és van még egy fiú Chiangir de ő még csak 10 éves.
-Sok trónörököst szült a Sultan.állapítottam meg.
-Igen.Mustafát Mahidvran Sultan szülte a Szultán első asszonya,de Hürremet szereti csupán és ő az egyetlen törvényes asszonya.tájékoztatott Alise.
-Azt nem tudod,Mehmetnek ki az az ágyasa aki várandós?kérdeztem.Meg akartam tudni ugyanis kíváncsi voltam ki csavarta el annyira Mehmet fejét.
-De tudom!Ayse Hatun-nak hívják,ott lakik fenn az emeleten.mutatott az erkély felé.
-Értem.mondtam és ezzel egy időbe Nigar szólt,hogy a hercegek megérkeztek.Kiálltunk az ágyak elé és vártuk a hercegeket.Először Mustafa jött majd Mehmet,Selim és végül Bejazit.Nagyon izgultam,mert szerettem volna Mehmethez kerülni de féltem is egy kicsit mert én még senkinek se adtam oda a legféltettebb kincsemet,jegyesemnek is csak esküvő után akartam,de őt nem szerettem egyáltalán.Mustafa megállt egy lány előtt és a kezébe csúsztatott egy lila selyem kendőt,azzal elment.Ez gondolom azt jelenti,hogy azt a lányt akarja estére.A lány előre lépett,jelezve őt már nem választhatják.Egyszer csak Bejazit állt meg előttem és alaposan végigmért,majd megfordult Mehmet felé.Mehmet csak bólintott egyet a fejével,és egyáltalán nem értettem mi volt ez,ugyanis Bejazit azonnal ellépett előlem és máshoz ment.A lánynak a kezébe csúsztatta a kendőt és el is ment.Már csak Selim és Mehmet volt a terembe.Selim is adott egy kendőt majd elment.Nagy feszültség volt a szobába majd Mehmet elém lépett és azt súgta nekem:
-Felkeltetted bennem az érdeklődést tegnap a Validénél.Akarlak téged,és várlak este.mondta majd megragadta a kezemet és gyengéden belecsúsztatta a lila kendőt,s elment.Alig kaptam levegőt,a szívem úgy vert,hogy azt hittem kijön a helyéről.Odafordultam Alise-hez aki csalódottnak nézett ki és tudtam is az okát.Őt nem választották ki.Rámosolyogtam és az mondtam,bíztatásként:
-Ne aggódj,te nagyon szép vagy,el fog jönni az az idő is amikor te és én csak nevetünk azon milyen volt ágyasnak lenni,rendben?
-Köszönöm,hogy mellettem vagy.
-Mennem kell.Nigar azt mondta elmegyünk és felcicomáznak minket.Holnap reggel majd mesélek.Szia!
-Szia!
Követtem Nigart.Megint lefürösztöttek minket,de most kaptunk különböző illatokat is.Utána úgy ruhába öltöztünk ami még szebb volt mint a reggeli.Ezek után a többi lány akit nem választottak ki,segített megcsinálni a hajunkat és beletenni különböző ékszereket.Kaptunk még más illatokat,végül pedig ruha igazítás következett A végeredmény egyszerűen bámulatos lett,olyan voltam mint egy Királyné,vagy ahogy itt mondják Valide Sultan.Nagyon hevesen vert a szívem mikor Sümbül aga jött értem.
-Cecilia kedves,most gyere velem a herceghez.mondta és elindult Mehmet lak része felé.Megálltunk az ajtaja előtt,majd Sümbül kopogott és bement.Csöndbe maradtam,hogy halljam mit beszélnek.
-Hercegem!Meghoztam az éjszakára kért ágyasodat.
-Köszönöm Sümbül,hívd be.mondta Mehmet.Sümbül kijött és intett,hogy mehetek.Mikor beléptem egy gyönyörű,félhomályos szoba fogadott,aminek közepén Mehmet állt.Odamentem hozzá,hogy megcsókoljam a kaftánja szélét,de mielőtt lehajoltam volna ő megfogta az állam és felemelt,hogy lássa arcomat.Mélyen a szemembe nézett.Olyan gyönyörű mély barna pillantása volt,hogy a szívem elolvadt mint a vaj a forró lábosba.Ő kezdte társalgásunkat.
-Mi a neved?
-Cecilia.
-Szép neved van,de ha török lenne,még szebbnek látnálak,mint amilyen most vagy.Elmosolyodtam és vártam mi fog történni.Közelebb hajolt és szájon csókolt,először gyengéden majd amikor észlelte,én is ezt akarom egyre hevesebbek lettünk.A kezét végighúzta a hátamon majd áttért a kezemre végül pedig átfogta a csípőmet,felemelt és az ágyhoz vitt,ahol a hátamra fektetett.Együtt töltött éjszakánk csodálatos volt,végleg beleszerettem Mehmet-be.Mikor a napsugarak nyaldosni kezdték az arcomat,kinyitottam a szememet.Mehmet mellettem feküdt és engem nézett.Alig jött ki hang a torkomon,mert belevesztem a szemének világába.
-Jó reggelt Hercegem.mondtam halkan.Ő válasz helyett gyönyörű kezével átfogta az arcom,magához húzott és megcsókolt.
-Maradj itt velem egész nap.kérte.
-Kérésed számomra parancs.mosolyodtam el.-Játszunk valamit.mondtam hirtelen.
-Játszani?mosolyodott el nagyon aranyosan.-És mit?
-Mondjuk én valakit leutánozok a palotából,neked pedig ki kell találnod ki az!
-Rendben,kezdd.
Gondolkodtam egy kicsit,de végül elkezdtem viccesen táncolni és bután nézni,közbe pedig ezt hajtogattam:-Nem lányok jobban tekerjétek meg azt a csípőt.
Mehmet felnevetett és rávágta:-Sümbül aga!
-Igen!mondtam mosolyogva.Ezt köröbelül egy órán keresztül játszottuk,utána viszont egy komoly témáról kezdtünk beszélgetni.
-Cecilia,én beléd szerettem.mondta halálosan komolyan.-Soha nem szerettem még így senkit.
-Én is szeretlek Mehmet.Ígérem hűségem örökre kitart!
-Ezért szeretném ha beleegyeznél valamibe Cecilia.
-Mondjad.
-Szeretnélek muzulmánná tenni téged itt és most.Mit szólsz?
-Nagyon nagy örömöt okoztál ezzel hercegem.
-Nurbanu.mondta egész halkan.
-Tessék?
-Ez lesz a neved.Azt jelenti,hogy a fény hercegnéje.
-Köszönöm Hercegem.mondtam és megcsókoltam.Aztán elkezdtem egy kicsit kíváncsiskodni.
-Kérdezhetek néhány dolgot az uralkodó családról?
-Kérdezz én szívem Királynéje.mondta mosolyogva.
-A te édesanyád Hürrem Sultan azt tudom,sőt azt is,hogy van még 5 testvéred.
-Igen.Mustafa bátyám akivel féltestvérek vagyunk,neki Mahidevran Sultan az anyja.A húgom Mihrimah Sultan.Nagyon hasonlít anyámra,mondhatni azzá vált ami fiatalabb korába Hürrem volt.Selim és Bejazit között csak egy év van,Chihangir pedig a legkisebb.
-Értem,köszönöm,hogy ezeket elmondtad nekem.
-Menj vissza szívem Nurbanu-ja a Hárembe,mert Sümbül ordítani fog és azt nem akarom.De este visszavárlak.Legyen áldott napod Nurbanu.
-Neked is legyen áldott napod Hercegem.mondtam és mosolyogva kimentem a szobából.Szerelmes vagyok!

2014. május 4., vasárnap

1.fejezet

A nevem Cecilia Venier-Baffo.A mai napon olyan dolog történt velem,amiért egész életemben imátkoztam,hogy ne jöjjön el.Egyedül voltam otthon apám fényűzó kastélyába,szolgálóim körülöttem sündörögtek.Egyszer csak a szobalány fejvesztve rohant be a kertből!
-Jönnek a tatárok!!kiáltotta.Mire észbekaptam két erős kéz felkapott és kihurcolt egy kocsihoz.Voltak odabent más lányok akik szintén annyira meg voltak ijedve mint én.A kocsiba sötét volt és nagyon meleg.Körübelül 2 órát utazhattunk amikor megálltunk.Az ijesztő ember aki elkapott,kinyitotta a kocsi hátát ahol mi voltunk.
-Gyertek hasztalan fehér népek.
-Hová visz minket???Hozzám ne merjen érni.próbáltam ellenkezni,de erősebb volt mint én.
-Gyere már,vagy bevetlek a tengerbe.mondta és a földre ejtett amitől szép ruhám mocskos lett.Elvezettek minket egy hajóhoz és bezártak egy másik sötét helyiségbe.
-Legalább azt mondd meg hova megyünk!kértem a szívtelen férfitől.
-Isztambulba.Ti már az oszmán uralkodó tulajdonai vagytok.És most csend legyen.
Nem akartam elhinni amit ez állított.Én Cecilia senkinek se vagyok a tulajdona.Nem értettem a többi lány miért nem ellenkezik,de abba a percebe nem is érdekelt,magam miatt aggódtam.Egyszer csak megpillantottam egy vaslabdát.Amilyen gyorsan csak tudtam odafutottam,felvettem és az elrablóm felé akartam dobni,de ő észrevett,és elkobozta tőlem a fegyvert.
-Ha mégegyszer szabadulni próbálsz nem kapsz enni még ki nem kötünk.
-Inkább ölj meg!A halál kegyesebb lenne mint maga,ebbe biztos vagyok!mondtam,de egyre jobban kezdtem félni.
-Én nem ölhetlek meg!Hányszor mondjam,hogy a Szultáné vagy.Ő fog sorsodról dönteni.És most egy szót se halljak tőled Konstantinápolyig,megértetted?
Nem válaszoltam neki,helyette visszamentem a helyemre és megpróbáltam álomra hajtani fejem. Valószínüleg elaludtam,mert a következő látvány fogadott,mikor kinyitottam a szemem:a hajó megállt és kinyitották a kapujait.Felkeltem és beálltam egy lány mögé a sorba.A gonosz férfi kivezetett minket a hajóból.A szememnek kellett egy kis idő mire megszokta a napfényt,de mikor már láttam akkor csodálatos látvány tárult elém:a Topkapi palota kapuja előtt álltunk.Kicsit féltem,hogy ilyen koszosan kell erre a szép helyre bemennünk,de ha a gonosz férfi nem szól érte akkor nem gond.Gyönyörű ez a palota és monumentálisan nagy.Nagyon elámulhattam mert egy kicsit lemaradtam a többiektől.Mikor beértem őket a mögöttem lévő lány megszólított.
-Szia!Ugye te vagy Cecilia?kérdezte.Végigmértem.Olyan piszkos volt ő is mint én,a ruhája még szakadtabb mint az enyém.
-Igen,az vagyok.Hát te?
-Alise vagyok,Oroszországból érkeztem.És te?
-Velencei vagyok.Te ismersz ezek közül valakit?
-Beszélgettem néhányukkal a hajón,egész kedvesek,de téged egy kicsit erőszakosnak gondolnak,és félnek tőled.
-Te is félsz?
-Kellene?
-Ha hűséges maradsz hozzám és csak az én barátom leszel akkor nem.
-Rendben az leszek megígérem.mosolygott rám.Kedves lánynak tűnik.
 
Beértünk a palota kertjébe ami mondanom se kell lenyűgöző volt.Ezer színű tulipánok ékesítették és szépen gondozott zöld gyep vette körbe.Egy kisfiút pillantottam meg aki egy nővel játszott.Pár perc múlva beértünk a palota előcsarnokába.Onnan egy nagy kapun a Hárembe jutottunk ahol az uralkodói család tölti mindennapjait mint később megtudtuk.Ott egy kis ajtó felé vettük az irányt.Mikor oda beléptünk két oldalt ágyak voltak kirakva,az ajtóval szembe pedig egy erkély volt.Az erkélyel szembe pedig egy nagy félkör alakú üvegablak díszelgett.Ezt a termet hamar elhagytuk de aki körbevezetett minket,azt mondta itt fogunk élni.Következő célpontunk a fürdő volt,ahol egy nő meg akart minket vizsgálni.Mikor én kerültem sorra hevesen ellenkezni kezdtem.
-Csak a holttestemen keresztül fognak hozzám nyúlni!Engedjen el vagy sikítani fogok!
-Maradj már nyugton lányom,csak a saját dolgodat nehezíted ezzel.mondta a nő aki eddig is vezetett minket.
-Különben mi lesz?Inkább a halál minthogy,hozzám nyúljon ez itt!Sajnos nem fogalkoztak velem tovább és megvizsgáltak.Utána le kellett fürdenünk és visszavittek minket az alvó terembe.Itt jött a következő baj.A nő bemutatkozott nekünk:
-Lányok az én nevem Nigar asszony,ezentúl így szólítsatok!Mindenki talál az ágyán egy fehér ruhát,abba fogtok aludni.Azt vegyétek fel most aztán nyomás aludni,holnap hosszú nap vár rátok.
-Én ezt nem húzom fel.mondtam és a földhöz vágtam a fehér ruhát.
-Rendben elegem van belőled,csak a baj van veled te lány.Elviszlek a nagyasszonyhoz ő majd helyre tesz.Gyere velem.
Követtem Nigart aki a következő sarkon megállt és felém fordult.
-Na idefigyelj.Ha mostantól azt teszed amit most mondok neked,akkor nem kell rabszolgaként élned itt.Először is holnap a 4 herceg eljön és választ közületek egyet,akit arra az estére magához hívat.Ti nem a Szultán háreme vagytok hanem a hercegeké.Ha valmelyik kiválszt és a veled eltöltött éjszaka tetszik neki akkor a kedvence leszel és saját szobát,ékszereket és ruhákat kapsz.Mikor már beléd szeretett akkor tőled fog trónörököst várni.Ha ezt megadod neki és egy nap a te gyereked lesz a szultán akkor olyan nagy asszony leszel és akkora hatalmad lesz amekorát el se tudsz képzelni.Gyere,tényleg el kell vigyelek téged a Validéhez,viselkedj jól és kövesd azt amit mondtam,megértetted?
-Igen,és köszönöm a segítséget Nigar asszony.
-Nincsmit.Emlékeztetsz Szultánunk feleségére Hürrem Sultánára.Ő is ilyen volt amikor idekerült,és nézd mi lett belőle.Ha a Valide maghal 99% hogy Hürrem lesz a következő.Na gyere.
Elérkeztünk egy nagy ajtóhoz ami mellet kettő lány állt akik beengedtek minket.Mikor beléptem szembe találtam magam a Validével,de nem ő volt aki nagyon meglepett,hanem egy mellette ülő nagyon nagyon szép és helyes fiú.Szembe álltam a Validével de két férfi térdre lökött.Egy kicsit felnéztem és láttam,hogy a fiú engem néz.Az arcán azt láttam,hogy egy kicsit mosolyog felém de a szeme csodálkozást is mutatott.
-Miért hoztad őt ide Nigar?
-Asszonyom ez a lány nagyon elkeseredett,azóta,hogy idehoztuk és dühöng.
-Hát akkor mondd lányom mi a gondod?
-Asszonyom,engem erőszakkal hoztak ide,családomat pedig megöleték!Ezt szó nékül kellene hagynom?
-Törődj bele.Te mától a hercegek Mustafa,a melletem ülő Mehmet,Selim és Beyazit tulajdona vagy.Megértetted?
-Igen Asszonyom.mondtam és felemelkedtem,meghajoltam kettejük előtt majd követtem Nigart.Mikor visszatértünk Alise már várt.
-Na mi volt?
-Semmi érdekes.Menjünk aludni későre jár!Mondtam majd befeküdtem az ágyamba és elaludtam.